Emelőgépek időszakos vizsgálata Magyarországon: így épül fel a rendszer – útmutató üzemeltetőknek

Az emelőgép biztonságos üzemeltetése az üzemeltető felelőssége. Ahhoz, hogy ez a felelősség jól teljesíthető legyen, először azt érdemes tisztázni, ki kicsoda az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) fogalomhasználatában:

• Üzemeltető – az a szervezet, amely az emelőgépet üzemben tartja: jellemzően a tulajdonos vagy a bérlő, az emelőgépet kezelő és kiszolgáló személyzet munkáltatója
• Tulajdonos – az EBSZ főszabálya szerint eltérő írásbeli megállapodás hiányában ő gondoskodik az emelőgép biztonságos állapotáról és az időszakos vizsgálatok elvégeztetéséről
• Emelőgép-kezelő – a gépet naponta működtető, képesített munkavállaló; az ő feladata a műszakonkénti vizsgálat is

Ebben az útmutatóban végigvesszük, hogyan épül fel a hazai vizsgálati rendszer.

A jogszabályi lánc: az EU-irányelvtől a szabványokig

A hazai vizsgálati rend nem egyetlen jogszabály, hanem egymásra épülő rétegek rendszere. A munkaeszközök használatáról szóló 2009/104/EK irányelvet a munkavédelmi törvény ülteti át; ennek végrehajtását az ágazati rendeletek és biztonsági szabályzatok részletezik; a konkrét vizsgálati módszereket és időközöket pedig a nemzeti szabványok adják. A lánc elemei:

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) – az üzemeltetői felelősség és a biztonságos munkavégzés alapkövetelményei; a 21. § a veszélyes munkaeszközök üzembe helyezéséről
• 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról (EBSZ) – az emelőgépek üzemeltetésének, vizsgálatainak, naplózásának és a vizsgálatra jogosultak körének szabályzata
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről – az időszakos ellenőrző felülvizsgálat és a villamos biztonsági mérések kerete
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról – a veszélyes munkaeszközök köre (melléklet) és a munkavédelmi üzembe helyezés
• MSZ 9721 szabványsorozat (2020) – az emelőgépek időszakos vizsgálata (felosztása alább)
• MSZ 9750:2009 – az emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma
• MSZ 6726-1:2011 és MSZ 6726-4:2009 – az emelőgépek rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának ellenőrzése (általános előírások, illetve hidraulikus berendezések)
• MSZ 07-4446:1991 – a járműemelők időszakos vizsgálata
• 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet – Színházművészeti Biztonsági Szabályzat; 12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet – Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat; valamint a gépjárműfenntartó ágazat biztonsági előírásai

Az MSZ 9721 sorozat részei — a teljes sorozatot 2020. augusztusban adták ki újra — gépfajtánként osztják fel a vizsgálati követelményeket:

• MSZ 9721-1:2020 – Általános előírások: minden gépfajta közös vizsgálati alapja (ide tartoznak például az emelőasztalok, csörlők, futómacskák és a színpadtechnikai emelők is)
• MSZ 9721-2:2020 – Híd- és bakdaruk időszakos vizsgálata
• MSZ 9721-3:2020 – Önjáró daruk és rakodódaruk időszakos vizsgálata
• MSZ 9721-4:2020 – Gépi hajtású emelőtargoncák időszakos vizsgálata
• MSZ 9721-5:2020 – A legfeljebb 0,15 m/s sebességű emelők
• MSZ 9721-7:2020 – Toronydaruk időszakos vizsgálata
• MSZ 9721-8:2020 – Mozgó munkaállványok időszakos vizsgálata

A vizsgálatfajták: mit, mikor, miért

Maga az EBSZ határozza meg, mi számít időszakos vizsgálatnak (7.2.1. pont): „a jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat – a vonatkozó szabványok szerint – az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is, amelyek elvégzéséről vagy elvégeztetéséről – eltérő megállapodás hiányában – az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni.” Ezt egészíti ki az üzembe helyezés előtti vizsgálat, amely nem időszakos vizsgálat, hanem a használatba vétel feltétele.

Munkavédelmi üzembe helyezés és alkalmassági vizsgálat. Az emelőgép a munkavédelmi törvény 21. §-a alá tartozó veszélyes munkaeszköz — az EBSZ 7.1.1. pontja szerint „az emelőgép üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés”. Ez első üzembe állításkor, majd áttelepítés vagy jelentős átalakítás után esedékes; a 9.14. pont szerint az új telepítési helyen felállított emelőgép üzembe helyezése előtt fővizsgálatot kell végezni. Az üzembe helyezést az üzemeltető rendeli el, írásban. Ha még nem áll minden feltétel rendelkezésre, az üzemeltetés ideiglenes jelleggel is elrendelhető, legfeljebb 180 napra. Egyes veszélyes munkaeszközöknél — az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2/b. mellékletében felsoroltaknál — az üzembe helyezés további feltétele az akkreditált szervezet által kiállított, a megfelelőséget igazoló vizsgálati jegyzőkönyv. Az alkalmassági vizsgálat módszertanát az MSZ 6726-1:2011 adja (hidraulikus berendezéseknél az MSZ 6726-4:2009); ezeket a vizsgálatokat megfelelőségi/alkalmassági vizsgálatként, az Mvt. 21. § (5) bekezdése alapján végezzük.

Műszakonkénti vizsgálat. Az MSZ 9721-1:2020 szerint az emelőgépet műszakonként, a munka megkezdése előtt is ellenőrizni kell, a gyártó előírásait is figyelembe véve. Ha egy műszakban többen kezelik a gépet, a vizsgálatot az elsőként használó végzi el, a többiek a bejegyzését ellenőrzik. Ez az egyetlen vizsgálat, amelyről nem készül jegyzőkönyv: megállapításait az emelőgépnaplóba kell bejegyezni.

Szerkezeti vizsgálat. Azt ellenőrzi, hogy az emelőgép szerkezeti elemein nincs-e a teherbíró képességet vagy a működőképességet befolyásoló sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (például kapcsolatlazulás, látható repedés), és hogy a biztonsági berendezések rendeltetésszerűen működnek-e. Megbontás nélkül, üresjárati működés mellett végzik; ha a vizsgálat kétséget vet fel, névleges terheléssel is el kell végezni (például fék- vagy túlterhelésgátló-ellenőrzés).

Fővizsgálat. A szerkezeti vizsgálat tartalmán túl az emelőgép műszaki állapotát, rendeltetésszerű üzemeltetését és fő műszaki jellemzőinek a dokumentációval való egyezését is ellenőrzi; ekkor kell ellenőrizni a vizsgálati csoportszám megfelelőségét és a korábban feltárt hibák kijavítását is. A szabvány szerint a fővizsgálat tartalmazza a szerkezeti vizsgálatot – ezért váltja ki az azonos hónapban esedékes szerkezeti vizsgálatot, egyetlen kiszállással.

Időszakos biztonsági felülvizsgálat. Az EBSZ szerint legalább ötévenként kell elvégezni — továbbá az emelőgép környezetének megváltozásakor (például a kiszolgált technológia megváltozásakor), illetve ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő. Az MSZ 9721-1:2020 szerint az időszakos biztonsági felülvizsgálat tartalmazza a fővizsgálatot; ez a legmélyebb felülvizsgálat, amely a szerkezeti kialakítás, a gépészeti és villamos berendezések és a biztonsági berendezések megfelelőségét, valamint a biztonságos továbbüzemeltethetőséget ítéli meg.

Rendkívüli vizsgálatok. Három tipikus kiváltó ok van: baleset után; ha a gép műszaki okból 30 napot meghaladóan állt; valamint áttelepítés vagy átalakítás után. Járműre szerelt emelőgépeknél (például autódaruknál) gyakorlati tudnivaló, hogy az alapjármű hatósági műszaki vizsgájához egyes vizsgálóállomások friss fővizsgálati jegyzőkönyvet kérnek.

Érintésvédelmi és szigetelésiellenállás-mérés. A villamos hálózatról üzemelő emelőgépeknél a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet alapján érintésvédelmi, illetve szigetelésiellenállás-mérés is szükséges: telepített berendezésnél legfeljebb 3 évente, hordozható berendezésnél évente.

Ki végezheti a vizsgálatokat?

Az EBSZ 7.2.10. pontja ezt pontosan rendezi: „Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára – kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető – és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult.”

Ki minősül emelőgépszakértőnek? Az EBSZ 5.3. pontja szerint az, aki az adott emelőgéptípus vizsgálatára akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik — a gyakorlatban a Magyar Mérnöki Kamara emelőgép szakterületi tanúsítványával (G-D-36), illetve munkavédelmi szakértői jogosultsággal (Mb5-SZ). A szakértő valamennyi időszakos vizsgálatot elvégezheti.

Az OEME (Országos Emelőgépes Egyesület) EBSZ-értelmezése szerint az emelőgép-ügyintéző szerkezeti vizsgálatot korlátozás nélkül végezhet; fővizsgálatot 1 tonna teherbírásig, illetve olyan gépeknél, amelyeknél a kezelői munkahely emelőkocsija nem emelkedik 1,5 méternél magasabbra. Az emelőgép-vizsgáló — az EBSZ 5.4. pontja szerint legalább 5 éves karbantartói gyakorlattal — valamennyi szerkezeti vizsgálatot elvégezheti. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat mindig szakértői feladat.

Milyen gyakran? A vizsgálati csoportszám (MSZ 9750)

Az EBSZ 7.2.7. pontja szerint „a szerkezeti, valamint a fővizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelőgépre – fajtára/típusra – vonatkozó nemzeti szabványt vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni”. Az MSZ 9721 hatálya alá tartozó emelőgépeknél a gyakoriságot az MSZ 9750 szerinti időszakos vizsgálati csoportszám (VCS 1–5) határozza meg, amely a gép jellegét és igénybevételének intenzitását együtt veszi figyelembe. Minden időköz kétféleképpen mérendő – üzemórában és naptári hónapban –, és mindig az a mérvadó, amelyiket a gép előbb eléri. Az MSZ 9721-1:2020 1. táblázata szerinti időközök:

• VCS 1: szerkezeti vizsgálat 1600 üzemóra vagy 8 hónap · fővizsgálat 4800 üzemóra vagy 24 hónap
• VCS 2: szerkezeti vizsgálat 1400 üzemóra vagy 7 hónap · fővizsgálat 4200 üzemóra vagy 21 hónap
• VCS 3: szerkezeti vizsgálat 1200 üzemóra vagy 6 hónap · fővizsgálat 3600 üzemóra vagy 18 hónap
• VCS 4: szerkezeti vizsgálat 800 üzemóra vagy 4 hónap · fővizsgálat 2400 üzemóra vagy 12 hónap
• VCS 5: szerkezeti vizsgálat 600 üzemóra vagy 3 hónap · fővizsgálat 1800 üzemóra vagy 9 hónap

Két gyakorlati szabály a táblázathoz. Ha az üzemóra pontos vezetésére nincs mód, a naptári időközök a mértékadók. A táblázat időközei minimumkövetelmények: kockázatértékelés alapján hosszabb időköz is előírható, de csak szigorú feltételekkel — legalább 5 éves, évente értékelt vizsgálati-karbantartási ütemterv, az emelőgépnaplóból nyomon követhető használati idő, dokumentált naplókezelés és a megváltozott időközhöz igazított, dokumentált karbantartás. A meghatározott élettartamra tervezett emelőgépeknél az időközöket a gyártói előírások szerint kell meghatározni (élettartamra tervezett daruknál tízévente teljes műszaki felülvizsgálattal).

A csoportszám helyes megállapítása szakmai döntés – kollégáink az eszközpark felmérésekor ebben is segítenek. A teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról az EBSZ szerint szintén az üzemeltetőnek kell gondoskodnia: a merev teherfelvevőkét a vonatkozó nemzeti szabvány szerinti időközönként, a műanyag kötelekét és hevederekét a gyártó által előírt gyakorisággal — a gyakorlatban jellemzően évente.

Járműemelők: az MSZ 07-4446 szerinti rend

A gépjárműemelők vizsgálati rendjét az MSZ 07-4446:1991 határozza meg: nem követik az MSZ 9721 ciklusrendjét, és vizsgálati csoportszámuk sincs. A rendjük három, egymástól független kötelezettségből áll, amelyben a gép életkora is szerepet kap:

• Szerkezeti vizsgálat: 4 havonta
• Fővizsgálat: 36 havonta a gyártástól számított 9 éves korig, azt követően 24 havonta
• Időszakos biztonsági felülvizsgálat: legfeljebb 5 évente, fővizsgálattal együtt

Itt is érvényes, hogy az azonos hónapban esedékes szerkezeti vizsgálatot a fővizsgálat kiváltja. Emelőgépként a járműemelőkre is az EBSZ vonatkozik, a javítóműhelyi környezet miatt pedig a gépjárműfenntartó ágazat biztonsági előírásai is irányadók.

Színpad- és stúdiótechnikai emelők

A színpadi emelők, ponthúzók, díszlethúzók és stúdiótechnikai emelőberendezések emelőgépnek minősülnek, így rájuk is az EBSZ és az MSZ 9721 vonatkozik – de emellett külön ágazati szabályzatok is: a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat (35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet) és a Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat (12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet).

Ennek a területnek a sajátossága, hogy a teher gyakran emberek feje fölött mozog, előadás közben, közönség jelenlétében. Ezért az időközök szigorúbbak az általános ciklusrendnél — az EBSZ színpadtechnikai fejezete szerint „a színpadtechnikai emelőberendezés fő- és szerkezeti vizsgálatát minden évadzárás és évadnyitás között kell végezni, de legalább évente”. A GÉPTESZT vezető színházak és stúdiók színpadtechnikai emelőberendezéseit vizsgálja évtizedek óta.

Kitekintés: ha a gép nem emelőgép

Az üzemeltetők eszközparkja ritkán áll csak emelőgépekből, ezért röviden a többi munkaeszköz vizsgálati rendjéről is érdemes szólni — itt válik el a veszélyes és a nem veszélyes kategória:

• Veszélyes termelőberendezés (nem emelőgép): az Mvt. 21. §-a szerint írásban elrendelt munkavédelmi üzembe helyezés, majd az Mvt. 23. §-a szerint legalább ötévente — és baleset után — időszakos biztonsági felülvizsgálat szükséges. A vizsgálatok alapja az MSZ 63-4:1985 (üzembe helyezés) és az MSZ 63-5:1985 (időszakos biztonsági felülvizsgálat). Ez munkabiztonsági szaktevékenység: szakirányú képzettséghez kötött.
• Nem veszélyes munkaeszköz: a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szerint ha a munkaeszköz olyan károsodásnak lehet kitéve, amely veszélyes helyzetet okozhat, időszakos ellenőrző felülvizsgálat szükséges, legfeljebb ötévente. Ezt a munkáltató által megbízott, arra alkalmas személy is elvégezheti — szakirányú képzettség nélkül.
• Emelőgépeknél az alkalmassági vizsgálat az MSZ 6726 sorozat szerint történik; ha az ügyfél kéri, a vizsgálatot az MSZ 63-4 és MSZ 63-5 szerint is elvégezzük.

Mi történik a vizsgálat után? Jegyzőkönyv, hibák, napló

A műszakonkénti vizsgálat kivételével minden vizsgálatról jegyzőkönyv készül, amely rögzíti a gép azonosítóit, a vizsgálat típusát és eredményét, a feltárt hibákat és azok súlyosságát, valamint a további üzemeltethetőségre vonatkozó megállapítást. A vizsgálatot végző a jegyzőkönyv azonosítóját és az állásfoglalását az emelőgépnaplóban is rögzíti; a vizsgálat elvégzését az emelőgép üzemviteli dokumentumában (MSZ 9725:2018) is be kell jegyezni. A feltárt hibák javítását az üzemeltetőnek kell elvégeztetnie és igazolnia – súlyos hiba esetén a gép a javításig nem üzemeltethető.

Az EBSZ 3. pontja az üzemeltető kötelezettségeit tételesen felsorolja. A vizsgálatok elvégeztetésén túl naprakészen kell vezetnie az emelőgép és a teherfüggesztő eszközök nyilvántartását és üzemeltetési dokumentációját — ezeket a gép selejtezéséig megőrizve —, a használati utasításnak pedig a kiselejtezésig a kezelő rendelkezésére kell állnia. Az üzemeltetői tapasztalatokat és az üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket emelőgép-naplóban kell rögzíteni; vizsgálati tapasztalatunk szerint ez a leggyakoribb hiányosság — a napló nem naprakész, vagy a vizsgálatkor nem áll rendelkezésre. E feladatait az üzemeltető csak írásban ruházhatja át, megfelelő műszaki képesítésű személyre (például emelőgép-ügyintézőre), erre szakosodott szervezetre vagy emelőgépszakértőre.

A vizsgálati esedékességek követése több száz eszköznél táblázatokkal már megbízhatatlan. Ügyfeleink eszközeit digitális nyilvántartásban kezeljük: azonosított eszközök, előre jelzett esedékesség, visszakereshető jegyzőkönyvek.

Az üzemeltető teendői – ellenőrzőlista

• Sorolja be emelőgépeit: vizsgálati csoportszám az MSZ 9750 szerint, szakértő bevonásával
• Ütemezze a szerkezeti és fővizsgálatokat – üzemóra és naptár szerint egyaránt, a korábban elérkező határidő számít
• Legfeljebb ötévente végeztessen időszakos biztonsági felülvizsgálatot, fővizsgálattal együtt
• Vezesse naprakészen az emelőgép-nyilvántartást és az üzemeltetési dokumentációt, a használati utasítás legyen a kezelő számára elérhető
• Vezesse naprakészen az emelőgép-naplót, és tartsa a vizsgálatnál elérhetően
• Gondoskodjon a kezelők képzéséről és jogosultságáról; feladatait csak írásban ruházza át (pl. emelőgép-ügyintézőre)
• Baleset, 30 napot meghaladó üzemszünet, áttelepítés vagy átalakítás után kezdeményezzen rendkívüli vizsgálatot
• Hálózatról üzemelő emelőgépnél gondoskodjon az érintésvédelmi és szigetelésiellenállás-mérésről: telepítettnél legfeljebb 3 évente, hordozhatónál évente
• Őrizze meg a jegyzőkönyveket, és dokumentálja a feltárt hibák javítását

Így végezzük mi

A GÉPTESZT 1987 óta foglalkozik emelőgépek vizsgálatával, 1999 óta az MSZ EN ISO/IEC 17020 szerint akkreditált ellenőrző szervezetként. Ügyfeleink több mint 10 000 gépi hajtású emelőgépének és ezen felül több ezer teherfelvevő eszközének időszakos vizsgálatát végezzük – évente több mint 14 000 vizsgálatot –, országos lefedettséggel, digitális nyilvántartással és esedékesség-előrejelzéssel. Ha szeretné, hogy eszközparkja vizsgálati rendjét felmérjük és ütemezzük, keressen minket bizalommal.